Étterem, vendéglő, csárda Várpalota - vélemények
A legjobb éttermek listája Várpalota körzetében. Itt talál felhasználói véleményeket és elérhetőségeket, aktuális telefonszámot, címet, nyitvatartási időt, promóciókat és egyéb hasznos információkat.
1 - 6 megjelenítése a 6 találatból.
1 - 6 megjelenítése a 6 találatból.
Legjobb Étterem, vendéglő, csárda Várpalota településen
1 
A fogadónkban vállaljuk kisebb családi és üzleti összejövetelek, rendezvények színvonalas lebonyolítását, valamint állófogadásokra, alkalmakra, szemet gyönyörködtető, ízletes hidegtálak készítését is.
Jelenleg nyitva
Péti Út 2., 8100 Várpalota
(88) 592 910
A fogadónkban vállaljuk kisebb családi és üzleti összejövetelek, rendezvények színvonalas lebonyolítását, valamint állófogadásokra, alkalmakra, szemet gyönyörködtető, ízletes hidegtálak készítését is. 2 Palotát 1858-ban mezővárosi rangra emelték, jelentősége azonban a két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár miatt fokozatosan csökkent. A hanyatlásnak indult várost a területén nagy mennyiségben feltárt széntelepek indították el a fejlődés útján. A hajdan országos hírű, virágzó céhipart a gyáripar váltotta fel. 1868-ban megindult a szén folyamatos, üzemszerű kitermelése. A település ipar fejlődése három szakaszra bontható. A szén felfedezése és kitermelésének megkezdése volt az első periódus kezdete, a második szakasz a pétfürdői üzemnek az 1930-as éve elején történt felépítése, a harmadik szakasz pedig a város intenzív iparosítása 1945 után. 1950 végére befejeződött a Nitrogén Művek (ma: Péti Nitrogén Rt.) újjáépítése, 1950-1955 között pedig üzembe helyezték a várpalotai lignitkészletre telepített November 7 Hőerőművet (ma: Bakonyi Erőmű Rt.) és az Alumíniumkohót (ma: Inotai Alumínium Kft.). A lendületes fejlődés eredményeképpen 1951. Október 21-én Várpalota várossá alakult a két környező települést, Inotát és Pétfürdőt magába foglalva. 1972-től folyamatosan bővítették és újították fel a város már meglevő vegyipari és egyéb üzemeit. Várpalota 1975-ben Veszprém megyei ipari termelésének 40 %-át adta. Az intenzív iparosítás időszakában a város lakóinak száma 91, 5 %-kal nőtt, 1975-re a lakosság száma 29 000 főre gyarapodott. Az 1990-es évek elejétől Várpalota ipari élete hanyatlásnak indult. Gazdaságtalan működése miatt elkerülhetetlen volt a bánya fokozatos bezárása majd Pétfürdő 1997. október 1-jei önálló településsé válásával Várpalota elveszítette a Péti Nitrogénművek Rt.-t és mellette több más ipari üzemet mint adóbevételi forrást. 1993-ban indult útnak japán hitel segítésével az a program, amely a település tágabb térségének környezetvédelmi rehabilitációját szolgálja. Mára befejeződtek Várpalotán a gáz- és szennyvízcsatorna-vezetési munkálatok, ...
Jelenleg nyitva
Szent István U.1., 8100 Várpalota
(88) 575 805
Palotát 1858-ban mezővárosi rangra emelték, jelentősége azonban a két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár miatt fokozatosan csökkent. A hanyatlásnak indult várost a területén nagy mennyiségben feltárt széntelepek indították el a fejlődés útján. A hajdan országos hírű, virágzó céhipart a gyáripar váltotta fel. 1868-ban megindult a szén folyamatos, üzemszerű kitermelése. A település ipar fejlődése három szakaszra bontható. A szén felfedezése és kitermelésének megkezdése volt az első periódus kezdete, a második szakasz a pétfürdői üzemnek az 1930-as éve elején történt felépítése, a harmadik szakasz pedig a város intenzív iparosítása 1945 után. 1950 végére befejeződött a Nitrogén Művek (ma: Péti Nitrogén Rt.) újjáépítése, 1950-1955 között pedig üzembe helyezték a várpalotai lignitkészletre telepített November 7 Hőerőművet (ma: Bakonyi Erőmű Rt.) és az Alumíniumkohót (ma: Inotai Alumínium Kft.). A lendületes fejlődés eredményeképpen 1951. Október 21-én Várpalota várossá alakult a két környező települést, Inotát és Pétfürdőt magába foglalva. 1972-től folyamatosan bővítették és újították fel a város már meglevő vegyipari és egyéb üzemeit. Várpalota 1975-ben Veszprém megyei ipari termelésének 40 %-át adta. Az intenzív iparosítás időszakában a város lakóinak száma 91, 5 %-kal nőtt, 1975-re a lakosság száma 29 000 főre gyarapodott. Az 1990-es évek elejétől Várpalota ipari élete hanyatlásnak indult. Gazdaságtalan működése miatt elkerülhetetlen volt a bánya fokozatos bezárása majd Pétfürdő 1997. október 1-jei önálló településsé válásával Várpalota elveszítette a Péti Nitrogénművek Rt.-t és mellette több más ipari üzemet mint adóbevételi forrást. 1993-ban indult útnak japán hitel segítésével az a program, amely a település tágabb térségének környezetvédelmi rehabilitációját szolgálja. Mára befejeződtek Várpalotán a gáz- és szennyvízcsatorna-vezetési munkálatok, ... 3 Kocsma egy lepusztult környéken.
Jelenleg nyitva
Sörház Utca 8, 8100 Várpalota
+36 88 473 392
Kocsma egy lepusztult környéken. 4 Éttermünk impozáns megjelenésével, megfelelő színhelye lehet: - Esküvők - Ballagások - Diplomaátadók - Osztálytalálkozók - Céges rendezvények - Családi összejövetelek lebonyolításának. A magyar konyha válogatott fogásaival hideg és meleg tálakkal várjuk kedves vendégeinket.
Jelenleg nyitva
Dankó Pista Utca 16, 8100 Várpalota
(88) 575 560
Éttermünk impozáns megjelenésével, megfelelő színhelye lehet: - Esküvők - Ballagások - Diplomaátadók - Osztálytalálkozók - Céges rendezvények - Családi összejövetelek lebonyolításának. A magyar konyha válogatott fogásaival hideg és meleg tálakkal várjuk kedves vendégeinket. További találatok a(z) Étterem, vendéglő, csárda kategóriában Várpalota településen
Jelenleg zárva
Táncsics Mihály Utca 11., 8100 Várpalota
88-473-320
A városközpontban található, kicsit a westernfilmek világát idéző pizzéria étterem. Az étlapon pizzák, frissensültek, melegszendvicsek, palacsinták széles választékát találjuk. Játékaink várják a szórakozásra vágyókat. 